Az ECMA 2022 júniusi közgyűlése elfogadta az ES2022-es specifikációt. Nézzük milyen újdonságokat hoz ez a JavaScript-be

A React.JS 18-as verziója új párhuzamos rerendelővel rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy számos új fejlesztést kínáljon, mint például a renderelési folyamat megszakításának lehetősége.
Egészen a React 18-ig a renderelési folyamat szinkron volt és nem megszakítható. Ez azt eredményezi, hogy a felhasználói felület zárolódik rendereléskor, így a felhasználó reakciójára (inputjaira) nem biztos, hogy képes időben reagálni.
Az új párhuzamos rerenderelővel ez a folyamat aszinkronná válik , így megszakítható, szüneteltethető, ezáltal a használat gördülékenyebbé válik, az ügyfélélmény nő.
Ezeknek az új funkcióknak az eléréséhez viszont a webfejlesztőnek frissítenie kell a kódjait a legújabb 18-as React.JS-re.

A Node.Js-ben a request.url-ből lehet kiolvasni az elérési útvonalat (továbbiakban PATH), azaz az adott Node-Server host címe után lévő részt. (Igaz a query string is idekerül, de ezt most nem részletezem)

A Discordon volt kérdés, hogy milyen módszerek vannak PHP-ből adatot áttani a JavaScriptnek.

Az ember rögtön hajlamos azonnal mondani erre, hogy Fetch API, jQuery Ajax, XHR, de ha a JavaScript kódunk egy szerveren van, a kódok egy fájlban, és csak egyirányú adatáramlásra van szükség a PHP-ból a JS-be, akkor alkalmazhatjuk a JS-kódok közé ékelt PHP kód módszerét is. Ebben az esetben a PHP fájl rendereli a JS-t.

Nézzünk rá egy példát. Hozzuk létre az index.php fájlt

//index.php
<?php $phpVariable = "THIS IS A TEST STRING" ?>
<script>
let javaScriptVariable = "<?php echo $phpVariable; ?>";
console.log(javaScriptVariable);
//result: "THIS IS A TEST STRING";
</script>

Ebben a PHP script-ben a PHP által generált stringet átadtam a JavaScript változójának, amit kiírattam a konzolra, de bármilyen más művelet is végrehajtható lenne vele.
Ezt a fajta rétegezést persze éles környezetben nem ajánlom, ahogy azt sem, hogy HTML-t keverjük a PHP-vel, csak érdekességként mutattam be.

Az előző posztban bemutattam 3 eltérő, de nagyon hasonló módszert a query-sting-ek elkapására, most pedig bemutatom a legjobbat és egyben legegyszerűbbet az "url" csomag használatával.

Egyik előző posztomban a Query String-ek fogalmáról írtam, pont azért, hogy ebben a cikkben már ne kelljen külön kitérni rá. Így most itt bemutatok néhány lehetséges módot a Query String-ek elkapására Node.JS alatt.

A következő bejegyzésem egyikében a Node.JS query string kezelési lehetőségeiről fogok írni, ezért ebben a külön posztban szeretném kifejteni a query string definícióját.

A program:

18: 00 Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában, Krasznay Csaba, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, igazgató

18: 20 Trusted Types: egy világ XSS-ek nélkül?, Pék Gábor, CEO, Avatao

18: 40 API-k biztonsága: nincs új a nap alatt, Pfeiffer Szilárd, Security Engineer & Evangelist, Balasys

19: 00 Az API-leírók biztonsági aspektusai, Becz Tamás, Technology Team Leader, Balasys

A Node.JS ajánlása szerint többféle módon kaphatjuk el a frontend által a requestben küldött body-t Node.JS-ben. 

A connection-callback során átadott kérelem objektum egy stream, egy adatfolyam magyarul. Tehát ezt a folyamot kell figyelnünk, egy listenerrel. A req.on data és a req.on end eseményekre kell feliratkoznunk. A data során a request-eket darabokban (angolul chunk-okban) kapjuk meg. A data eseményben ezeket a darabokat hozzáfűzzük stringként egy változóhoz (a példában ez data, hogy egyértelmű legyen). Az end során megkapjuk a JSON stringet, amit parse-lünk, így megkapjuk az objektumot, amit már lehetőségünk van kiíratni vagy akármilyen műveletet elvégeztetni vele.